A boltok polcai tele vannak játékokkal, sokszor csak nehezen tudunk választani a kínálatból. A gyerekek azonnal kiszúrják a villogó, hangos kütyüket, azonban egyre több szakember javasolja a régebbi típusú, analóg játékokat. Az egyik ilyen ajánlott játékcsoport az építőkocka és annak minden formája.
A konstruktív játékok komplexen hatnak a gyermekekre. Megtanulnak alkotni, közvetetten pedig megtanulják az alkotott dolgokat becsülni (ezt a szakirodalom IKEA-effektusnak hívja: aki összerakja a bútort, jobban értékeli azt). Kisgyermekkorban a védőnő is megkérdezi az anyukáktól: egymásra rakja az építőkockákat a pici? Az erre adott válaszból sok minden kiderül a gyermekről: milyen a finommotorikája, térérzése, kéz-szem koordinációja.
Az építőkocka egymásra pakolása, egy terv követése vagy az elemek kreatív használata a fent felsoroltakra mind hatással van, fejleszti azokat. A játék során a matematikai ismereteik is fejlődnek a gyerekeknek, amennyiben pedig van műszaki érzéke, a 2D-s tervrajzokat hamar 3D-s építménnyé formálja. A fokozatosság fontos, figyeljünk oda, hogy a gyermekeknek a koruknak megfelelő kihívást adjuk.
A játékpiacon szinte minden korosztálynak találhatunk konstruktív játékokat, egészen felnőtt korig. Nem kell, hogy gyermekünk kezében a legcsicsásabb építőkocka legyen, egy egyszerűbb fa szett több órás játékot jelenthet a pici számára. Nagyobbak számára pedig már beruházhatunk makettekbe vagy golyópályába, de itt megemlíthetjük terep császárát, a Legót és a Duplót is.
